Kihagyás

GYIK - Gyakran ismételt kérdések


Az oldal tartalma letölthető egyben innen pdf formátumban.

I. Végrehajtási eljárás megindításával és az eljáró önálló bírósági végrehajtóval kapcsolatos kérdések


A fizetési meghagyás nem végrehajtható okirat, így a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatosan a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján (www.mokk.hu) találhat részletes tájékoztatást. Esetlegesen felmerülő kérdéseivel a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőhöz, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához fordulhat.

A végrehajtási eljárás kérelemre, végrehajtható okirat kiállításával indul, melyre a bíróság vagy a közjegyző jogosult. A végrehajtási eljárás megindításának feltétele, hogy a határozat, amelynek végrehajtását kérik, kötelezést (marasztalást) tartalmazzon, jogerős vagy előzetesen végrehajtható legyen, és elteljen az abban foglalt teljesítési határidő. (Vht. 11.§, 13.§)

Magyar önálló bírósági végrehajtó kizárólag Magyarország területén járhat el végrehajtási ügyben. (Vht. 232.§ (3)-(5) bekezdés)

A Kar hivatali szerve írásbeli kérelemre tanúsítványt állít ki:

  1. a végrehajtási ügyek nyilvántartásában nem szereplő kérelmező számára annak igazolására, hogy a végrehajtási ügyek nyilvántartásában végrehajtási eljárás adósaként nem szerepel,
  2. a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő kérelmező számára a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő adatainak igazolása céljából.

A központi ügynyilvántartás adatairól szóló tanúsítvány kiállításáért fizetendő költségtérítés összege a központi ügynyilvántartásban szereplő személyenként:

  1. pont szerinti tanúsítvány esetében 3.000,- Ft,
  2. pont szerinti tanúsítvány esetében 6.000,- Ft.

A költségtérítés a Kar Budapest Banknál vezetett 10103173-09701100-03003002 tanúsítvány bevételi számlájára átutalással teljesíthető.

A Kar a tanúsítványt a kérelem szerint papíralapú vagy elektronikus közokiratként, a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül állítja ki. A papíralapú formanyomtatvány a Kar által üzemeltetett oldalon található űrlap kitöltése után kinyomtatható és postai úton beküldhető, illetve az elektronikus kérelem az előbbiekben hivatkozott oldalon található felületen kitölthető és elektronikusan aláírva onnan elektronikus úton továbbítható a Kar részére.

A kérelemhez csatolni kell a költségtérítés befizetésének igazolását, valamint a meghatalmazott útján előterjesztett kérelemhez a kérelem előterjesztésére vonatkozó meghatalmazást. (Vht. 253/E. § (6) bekezdés)

A Kar által kiosztott végrehajtási ügyek esetében az eljáró végrehajtók személyéről a Kar honlapján az ügykeresés menüpontban tájékozódhat. Az önálló bírósági végrehajtók elérhetőségei, valamint az ügyfélfogadási rendjükre vonatkozó információk a Névjegyzék menüpont alatt tekinthetők meg.

A konkrét végrehajtási eljárással kapcsolatosan az eljáró végrehajtó tud tájékoztatást nyújtani. A tájékoztatáskérés történhet ügyfélfogadási időben személyesen, továbbá postai úton vagy Hivatali kapu útján megküldött megkeresés formájában.

A végrehajtási ügyről a feleknek (adós, végrehajtást kérő), képviselőiknek és annak (egyéb érdekelt) lehet felvilágosítást adni, aki a jogi érdekét az ügyben igazolta. Ha jogszabály a végrehajtási ügy irataiban szereplő adatok megismerhetőségét korlátozza, ezekről csak a jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet részére adható felvilágosítás. A felvilágosítást kérő személy köteles tehát igazolni személyazonosságát és képviseleti jogosultságát. A végrehajtónak meg kell ezért bizonyosodnia arról, hogy tájékoztatásra jogosult kér tőle információt, ezért fontos kiemelni, hogy telefonon, illetve email-en keresztül a végrehajtó kizárólag általánosságban nyújthat tájékoztatást, a konkrét végrehajtási eljárásra vonatkozóan nem. (1/2002. (I. 17.) IM rendelet 40. §)

A Vht. szabályozása szerint a végrehajtói tevékenységre megfelelően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló törvény, amely egyértelműen határozza meg a végrehajtó végrehajtási ügy intézéséből történő kizárásának objektív okait. (pl. a felek valamelyikének hozzátartozója, vagy az, akitől az ügy megítélésre egyéb okból nem várható). A kizárás iránti kérelemről a Kar hivatalvezetője, illetve a bíróság dönthet, a végrehajtásban résztvevő felek (adós, végrehajtást kérő), valamint az egyéb érdekelt beadványa alapján.

A végrehajtó kizárása esetén másik végrehajtó kijelöléséről a Kar hivatalvezetője dönt. (Vht. 226. §)



II. Végrehajtó által foganatosított végrehajtási cselekmények


A munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Az így csökkentett (nettó) összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét (jelenleg: 142.500,- Ft).

A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében: tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás. Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek szintén legfeljebb 50%-áig terjedhet.

A levonás során mentes – a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása kivételével – a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének (jelenleg 28.500,- Ft). (Vht. 61. §, 65. §)

Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából (korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, táncművészeti életjáradékából, átmeneti bányászjáradékából) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet gyermektartásdíj, jogalap nélkül felvett nyugellátás, illetve több letiltás esetén. Az árvaellátásból -– legfeljebb 50% erejéig -– a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni. (Vht. 67. § alapján)

A munkabérből történő levonás szabályaihoz hasonlóan a levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havi járandóságnak az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, ez jelenleg: 142.500,- Ft. (Vht. 63. §)

A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető pénzösszeg végrehajtás alá vonható.

A természetes személyt megillető, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul vonható végrehajtás alá, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá.

Az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege jelenleg 28.500,- Ft, az ezen összeg négyszerese, vagyis 114.000,-Ft feletti összeg vonható korlátlanul végrehajtás alá, az ez alatti összegből pedig a 28.500,-Ft és annak négyszerese közötti rész, vagyis 85.500,-Ft-nak megfelelő összeg 50%-a, azaz 42.750,-Ft vonható végrehajtás alá. (Vht. 79/A. §)

Mentes a végrehajtás alól a természetes személyt megillető pénzösszegnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha azonban a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható.

Amennyiben a levonást végző bank az adóst megillető, de végrehajtás alá nem vonható, mentes pénzösszeget a törvényben foglaltak ellenére levonja és kifizeti, a bank a mentesnek minősülő összegért felelős az adósnak és köteles azt részére visszatéríteni. A törvényi szabályozás szerint tehát az esetleges levonás alól mentes összeg levonása esetén – az adós felhívására vagy önként – a bank köteles azt haladéktalanul az adósnak visszatéríteni, ugyanakkor a túlvonásért a végrehajtó nem felelős, hiszen nincs tudomása arról, hogy az adott számlán milyen összegből milyen mértékű levonást teljesít a számlát kezelő bank. (Vht. 79/ E. §)

Amennyiben a végrehajtó a követelés behajthatatlansága miatt az eljárás szünetelését állapította meg, a végrehajtást csak akkor lehet folytatni, ha a végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy az adósnak van olyan vagyontárgya, amely lefoglalható, illetőleg értékesíthető. Ha a végrehajtást kérő tudomására jut az adós tulajdonában lévő, lefoglalható vagyontárgy, akkor arról célszerű a végrehajtót is tájékoztatni és a végrehajtási eljárás folytatását kérni. (Vht. 54. §)

A végrehajtó a jövedelemre vezetett letiltást és a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt pénzösszeg végrehajtás alá vonását egyszerre is foganatosíthatja, tehát önmagában nem jogsértő a bankszámla megterhelése azért, mert az adós jövedelme már letiltásra került. A mentesség szempontjából nincs jelentősége a számlán lévő összeg eredetének, a bank nem vizsgálhatja, hogy valamely bankszámlán lévő összeget milyen jogcímen kapott az adós. Az inkasszó végrehajtása szempontjából tehát nem alkalmazhatóak a jövedelem letiltásánál irányadó mentességi szabályok, előfordulhat tehát, hogy az adós számlájáról olyan összegek is elvonásra kerülnek, melyek a letiltás alól mentesek voltak.

Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó főszabályként a forgalmi engedélyt és a gépjármű törzskönyvét is lefoglalja, és arról foglalási jegyzőkönyvet állít ki. A jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és a törzskönyvet megküldi az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, amely haladéktalanul bejegyzi a nyilvántartásba az elidegenítési és terhelési tilalmat. Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállására tekintettel a gépjármű biztosítékul nem adható és tulajdonjoga másra nem ruházható át.

Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó csak az elidegenítési és terhelési tilalom nyilvántartásba történt bejegyzését követő harminc nap elteltével hívhatja fel a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból. A gépjármű lefoglalására továbbá nemcsak a helyszínen, hanem a gépjármű-nyilvántartás adatai alapján is sor kerülhet. A közlekedési igazgatási hatóság a foglalási jegyzőkönyv alapján ebben az esetben is bejegyzi az elidegenítési és terhelési tilalmat, majd- hasonlóan ahhoz az esethez, ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult- az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyezését követő 30 nap eltelte után intézkedik a végrehajtó felhívására a gépjármű forgalomból történő kivonása érdekében.

Amennyiben a forgalmi engedély, illetve a törzskönyv lefoglalása meghiúsult vagy a foglalásra a nyilvántartási adatok alapján került sor, és így a gépjármű forgalomból történő kivonása csak az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését követő 30 nap eltelte után történik meg, az adós a lefoglalt gépjárművet ezen időtartamban- a forgalomból történő kivonásig- még használhatja. A gépjármű értékesítése a foglalást követő 30 nap eltelte után lehetséges. (Vht. 103.§, 115. § (1) bekezdés)

A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalásakor csak a törzskönyvet kell lefoglalni és az adós a gépjármű értékesítéséig a gépjárművet használhatja. Amennyiben az ilyen gépjármű becsértéke személygépkocsi esetén nem éri el az 1,2 millió Ft-ot, a gépjármű mentes a végrehajtás alól. A gépjármű nem minősül foglalkozás gyakorlásához nélkülözhetetlennek pusztán az okból, hogy az adós azzal jár munkába. A végrehajtást foganatosító bíróság azonban a foglalásról való tudomásszerzést követő 8 napon belül előterjesztett kérelemre engedélyezheti a lefoglalt gépjármű árverésig történő használatát, ha az adósnak arra a munkavégzés helyszínére történő eljutása érdekében szüksége van. (Vht. 103. § (5) bekezdés és a 13/2001. (X. 10.) IM rendelet)

A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére – az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével – megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette.

A végrehajtást kérő – a részletfizetésről a végrehajtó által készített és neki megküldött – jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesítheti a végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával, és a részletfizetés tartalmára, a részlet összegére is javaslatot tehet, valamint további biztosítékot kérhet az adóstól a teljesítésre. Ez esetben tehát a részletfizetéshez a végrehajtást kérő egyetértése szükséges, illetve a részletfizetés feltételeit a végrehajtást kérő kérése alapján a végrehajtónak módosítani kell.

Nincs szükség a végrehajtást kérő beleegyezésére és a végrehajtó az adós számára részletfizetést állapít meg, ha megtette az intézkedéseket az adós pénzügyi intézménynél kezelt összegeinek, munkabérének, ingóságainak végrehajtás alá vonása iránt, de azok eredményeként a tartozás teljes összegét nem sikerült behajtani és még nem került sor korábban részletfizetés engedélyezésére. Ugyanígy járhat el a végrehajtó, ha az adóssal szemben 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás vagy pedig 1 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba, és a követelés behajtása érdekében az adós lakóingatlanának árverésére lenne szükség. (Vht. 52/A. §, 52/B. § alapján)

Lehetőség van továbbá arra is, hogy az adós és a végrehajtást kérő közvetlenül egymással állapodjanak meg a részletfizetésről és annak feltételeiről. A megállapodást ebben az esetben a végrehajtó részére be kell nyújtani. Részletfizetés engedélyezése, illetve ilyen tartalmú megállapodás megkötése esetén az eljárás szünetel, azt azonban folytatni kell, ha az adós bármely részlet megfizetését elmulasztotta.

A végrehajtás a jogerős és végrehajtható okiratban foglalt és lejárt határidejű tartozás behajtására irányuló kényszerintézkedés, ezért a végrehajtási törvény méltányossági eljárást a végrehajtó részére nem enged. A végrehajtó kötelessége a végrehajtható okiratban foglalt tartozás behajtása érdekében minden, a végrehajtási jogszabályokban foglalt intézkedés megtétele. Kizárólag a végrehajtást kérő, tehát aki felé a tartozás fennáll, dönthet úgy, hogy a tartozást vagy annak egy részét elengedi. Amennyiben a végrehajtást kérő méltányosságból így dönt, erről írásban tájékoztatja a végrehajtót, aki e döntésnek megfelelően köteles a továbbiakban eljárni

Amennyiben az adós méltányolható körülmény fennállására hivatkozik és azt igazolja is, a bíróság kérelmére a végrehajtást felfüggesztheti. Ilyen lehet például az adós súlyos betegsége, vagy az adóst sújtó természeti katasztrófa bekövetkezése (Vht. 48. § (3) bekezdés)

A végrehajtási eljárás célja a végrehajtás alapjául szolgáló határozatban foglalt kötelezettség kikényszerítése, ezért a végrehajtásnak az adós kérelmére történő felfüggesztésére csak rendkívül szűk körben és viszonylag rövidebb időtartamra van lehetőség. A kivételesség a végrehajtás felfüggesztése kapcsán azt jelenti, hogy a felfüggesztés alapjául szolgáló, méltányolható körülménynek – annak fennállása és súlyossága szempontjából – kivételesnek kell lennie, és ilyen körülmény esetén is csak kivételesen kerülhet sor a felfüggesztésre.

Az adós kérelmére történő felfüggesztés arra szolgál, hogy az átmenetileg nehéz anyagi, illetőleg szociális helyzetbe került adós ideiglenesen mentesüljön a végrehajtás kényszere alól annak érdekében, hogy a végrehajtással érintett kötelezettségét belátható időn belül teljesíteni tudja. Az adós által hivatkozott körülménynek tehát átmeneti jellegűnek kell lennie.

Az adósnak a végrehajtási eljárásban érvényesített és megfizetett tartozás mellett a végrehajtási költségeket is meg kell térítenie az eljáró végrehajtónak. A végrehajtót a végrehajtás foganatosításáért költségátalány, utazási költségátalány, készkiadás, munkadíj, és az adós teljesítése esetén ezeken felül behajtási jutalék illeti meg. A munkadíj főszabály szerint a végrehajtási ügyértékhez (követelés összege + járulékai) igazodik. A végrehajtót jogszabályban meghatározott összegű költségátalány illeti meg az iroda fenntartásával járó költségek fedezésére, utazási költségátalány a helyszíni eljárási cselekmények foganatosításáért, és készkiadásként számíthatja fel pl. a szállítási, tárolási és postaköltséget. A végrehajtót behajtási jutalék is megilleti, ha az eljárás teljesen vagy részben eredményes. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kart megillető általános költségátalányt a végrehajtó szintén a költségekkel együtt hajtja be.

Amennyiben tartozás és a végrehajtási költségek is megfizetésre kerülnek, a végrehajtó az adós ellen indult végrehajtási eljárást – díjjegyzék kiállításával – befejezi. (35/2015. (XI. 10.) IM rendelet)

Az elévülés azt jelenti, hogy nem lehet bíróságon érvényesíteni azokat a követeléseket, amelyeknél az elévülési idő eltelt – de csak akkor, ha erre az adós hivatkozik, jelzi a végrehajtó vagy a végrehajtást foganatosító bíróság részére. A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, az általános elévülési idő öt év. A különböző jogszabályok is megállapítanak eltérő elévülési időket. Az áramszolgáltatási díjakra például a villamosenergiáról szóló törvény 3 éves elévülési időt mond ki a gázszolgáltatásból eredő igények szintén 3 év alatt évülnek el. A televízió és telefonszolgáltatás díj tartozások a hírközlési törvény szerint 1 év alatt évülnek el.

Főszabályként a bíróság a végrehajtási jog elévülését kérelemre veszi figyelembe, e kérdésben a végrehajtó nem dönthet. Ha a végrehajtást már elrendelték, akkor az elrendelés időpontjától kezdődően az elévülés mindaddig nyugszik (nem számít bele az elévülési határidőbe) amíg a végrehajtási cselekmények (felszólítás tartozás megfizetésére, letiltás, azonnali beszedési megbízás, végrehajtási jog bejegyeztetése, helyszíni eljárás stb.) foganatosítása folyamatban van. A végrehajtást kérőnek a végrehajtás folytatására irányuló kérelme, illetve a bíróságnak vagy a végrehajtónak (fentebb ismertetett) a végrehajtás érdekében tett bármilyen intézkedése alapul szolgálhat az elévülés félbeszakadására. (Vht. 57.§)

A bíróság a végrehajtás elrendelésekor nem vizsgálja, hogy az adós már teljesített-e, nem feladata a teljesítések és azok elszámolása helyességének vizsgálata. Amennyiben az adós a tartozás fennállását vagy annak összegét vitatja, a végrehajtás korlátozását/megszüntetését kérheti a végrehajtást foganatosító bíróságtól. A bíróság a végrehajtási eljárás keretében csak akkor korlátozhatja vagy szüntetheti meg a végrehajtást, ha az adós állítását a végrehajtást kérő elismeri. Amennyiben a végrehajtási eljárás korlátozására/megszüntetésére így nincs lehetőség, az adós a végrehajtás korlátozása/megszüntetése iránti peres eljárást kezdeményezhet a végrehajtást kérővel szemben. (Vht. 41. §)

Amennyiben a felek a végrehajtó által küldött leveleket nem veszik át, az nem akadályozza a végrehajtás lefolytatását, ebben az esetben azonban a felek jogaikat sem tudják érvényesíteni (pl. jogorvoslati jog). A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha pedig a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.



III. A végrehajtó eljárásával szembeni jogorvoslati lehetőségek


A végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtási eljárás szabályainak lényeges megsértése az olyan jogszabálysértés, amelynek a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása volt.

A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt – a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt – 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy a kifogás előterjesztésében a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani, amennyiben a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja. A végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. A végrehajtási kifogás benyújtása illetékköteles, melynek mértéke 15.000,-Ft. (Vht. 217. §)

A végrehajtási kifogástól meg kell különböztetni a panaszt. Lényeges különbség, hogy a végrehajtási kifogás a foganatosító bíróság részére kerül továbbításra és a bíróság dönt a végrehajtási kifogás tárgyában, míg a panaszt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar bírálja el.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy az önálló bírósági végrehajtójelölt (panaszolt) tevékenységével kapcsolatban benyújtott olyan kérelmet vizsgálhat ki panaszként, amely panasz e személyeknek a rendeletben meghatározott minőségükben tett tevékenységét sérelmezi, és a panasz elbírálása nem tartozik bíróság, hatóság vagy más szerv hatáskörébe. Panasznak minősül a kérelem különösen, ha az abban foglaltak szerint a panaszolt az adós, a végrehajtást kérő, illetve egyéb érdekelt, vagy meghatalmazottjuk (panaszos) tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, panaszossal szemben tanúsított magatartása nem megfelelő, továbbá ügyfélfogadási időben nem érhető el személyesen, telefonon, vagy felvilágosítás adására jogosult alkalmazottja útján.

A fentiek alapján nem minősül panasznak például, ha a tartozásának fennállását vitatja, ha a sérelmezi a munkabérének vagy nyugdíjának letiltását, gépjárműjének lefoglalását vagy az ingatlanának árverésre való kitűzését.

A panasz teljeskörű kivizsgálásához szükséges alábbi adatokat – postai úton, hivatali kapu útján, illetve az mbvk@mbvk.hu e-mail címre (postai válaszcíme megadásával) vagy a Kar székhelyén szerdánként 09:00-14:00 óra között tartott személyes ügyfélfogadás során – küldheti meg.

A panaszkérelemnek az alábbiakat mindenképp tartalmaznia szükséges:

  • a panaszos neve,
  • a panaszos lakcíme, székhelye, illetve amennyiben ettől eltérő, a levelezési címe,
  • a panasz részletes leírása, sérelmezett intézkedések/mulasztások,
  • a panasszal érintett végrehajtási eljárás száma,
  • a panaszolt végrehajtó neve,
  • a panaszos által benyújtott iratok megjelölése.

(3/2015. (II.25.) IM rendelet 2. §)

A Kar a panaszt annak kézhezvételétől számított 30 napon belül (amennyiben hiánypótlásra hívja fel a panaszost, abban az esetben 45 napon belül) köteles kivizsgálni. Ha a kivizsgálás előreláthatólag hosszabb ideig tart, erről a panaszost az eljárás meghosszabbítása indokainak egyidejű közlésével tájékoztatni kell. Az eljárás meghosszabbítása a 60 napot (hiánypótlás esetén a 75 napot) nem haladhatja meg. A panasz kivizsgálás felfüggesztésének időtartama az eljárási határidőbe nem számít bele. Kihangsúlyozandó, hogy a panasz kivizsgálása során a Kar nem hoz határozatot. (3/2015. (II.25.) IM rendelet 4. § (5) bekezdés)

A Kar a panasz elbírálásáról írásban értesíti a panaszost. A panaszos az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül – amennyiben az értesítésben foglalt döntéssel nem ért egyet – felülbírálati kérelemmel fordulhat a Kar Hivatali szervének vezetőjéhez. A Kar Hivatali szervének vezetője megalapozott felülbírálati kérelem esetén 30 napon belül megteszi a szükséges intézkedéseket, az alaptalan felülbírálati kérelmet pedig elutasítja. A felülbírálati kérelem elbírálásáról a Kar Hivatali szervének vezetője írásban értesíti a panaszost. A felülbírálati kérelem elbírálásával szemben további jogorvoslatnak nincs helye. (3/2015. (II.25.) IM rendelet 5. § (5) bekezdés)



IV. Árveréssel kapcsolatos kérdések


Az elektronikus árverési rendszerről bővebb tájékoztatás és az elektronikus árveréshez szükséges egyéb információ a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapján a https://arveres.mbvk.hu/arverezok/ linken található.

Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely személy vagy szervezet kérheti a felvételét, aki az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta és a regisztrációs díjat megfizette. (Vht. 132/E. § (1) bekezdés)

A Kar által működtetett elektronikus árverési rendszerben az árverezői regisztráció díjköteles, a regisztráció a díj megfizetését követően végezhető el. A díjat a regisztrációt elvégző önálló bírósági végrehajtónál (végrehajtó-helyettesnél) kell megfizetni, melynek összege 6.000,- Ft. Az árverezői regisztráció személyesen, bármely önálló bírósági végrehajtónál (végrehajtói irodában) elvégezhető.

A regisztrációs díj egyszeri, így további díjfizetési kötelezettség nincs, kivéve az esetleges módosítási kérelmet, melynek díja 3.000,- Ft.

Az árverezői regisztrációhoz a regisztrálni kívánó természetes személy alábbi iratainak bemutatása szükséges a végrehajtó részére:

  • személyazonosság igazolására szolgáló okirat
  • lakcímkártya
  • adóazonosítót tartalmazó hatósági igazolvány.

Szervezetek regisztrációjához szükséges adatokról/iratokról a konkrét végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtó ad részletes tájékoztatást.

Az árverezői regisztráció meghatalmazott útján is elvégezhető. A regisztrációhoz adott meghatalmazásnak tartalmaznia kell a meghatalmazó személyazonosságát igazoló okiratának és lakcímkártyájának okmányazonosítóját, adóazonosító jelét, valamint az ezen okmányokban szereplő, a Vht. 132/E. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt adatait.

sikeres regisztrációt követően az árverést lefolytató végrehajtó kérelemre aktiválja az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói nevet és jelszót, ha az árverezők nyilvántartásában szereplő személy vagy szervezet a becsérték 10%-ának megfelelő árverési előleget a végrehajtónál letétbe helyezte, vagy a végrehajtó által megadott számlára átutalta és azt a végrehajtói letéti számlán jóváírták.

Az árverező a felhasználói nevének és jelszavának meghatározott árverés tekintetében történő aktiválását az elektronikus árverési rendszer felületén - az árverés befejezését megelőzően legalább 3 munkanappal - kérheti, melynek során nyilatkoznia kell arról, hogy az árverési előleget befizette és nem minősül az árverésből kizárt személynek. (27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet 25. §)

A Kar az elektronikus árverési rendszer (EÁR) használatához telefonos, illetve elektronikus levelezés útján működő szakmai és technikai segítségnyújtó szolgáltatást (helpdesk-szolgáltatás) működtet munkanapokon 8-16 óra között a felhasználók számára. A helpdesk-szolgáltatás elérhetősége a Kar honlapján, az EÁR nyilvános oldalán található.

Az árverési hirdetményben feltüntetett végrehajtói ügyszám alapján az eljáró végrehajtóval, illetve végrehajtói irodával veheti fel a kapcsolatot a további ügyintézéssel kapcsolatban.

Mivel a végrehajtási eljárásban árverésre meghirdetett ingatlanok adatait az adott ügyben eljáró bírósági végrehajtó tölti fel – az adatok valódiságáért való felelősséggel – az árverési rendszerbe, ezért a problémát az eljáró végrehajtónál/végrehajtói irodánál szükséges jeleznie.

Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, melyet a végrehajtó felhívására az abban megjelölt határidőben alá kell írnia, majd a jegyzőkönyv aláírásának napjától számított 15 napon belül a teljes vételárat meg kell fizetnie. Az új tulajdonos tulajdonjoga az árverési jegyzőkönyv alapján kerül bejegyzésre a földhivatalnál, adásvételi szerződés tehát nem készül.

Ha vételi ajánlatának közzétételét követően újabb vételi ajánlat érkezik, az árverező kérelmére a végrehajtó 3 munkanapon belül intézkedik az árverési előleg átutalási költséggel csökkentett részének visszautalásáról; kérelem hiányában pedig az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az előleget az árverés befejezése után kell visszautalni. (Vht. 132/F. § (4) bekezdés)

Az árverező az árverési felületen az adott végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtó által feltett adatokból (árverési hirdetményből) tájékozódhat a meghirdetett ingatlanról, annak főbb adatairól. A hirdetmény tájékoztatást ad az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatairól, tartozékairól, jellemző sajátosságairól, kikiáltási áráról, lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítéséről, az árverésen tehető legalacsonyabb vételi ajánlat összegéről, az árverés kezdő és befejező időpontjáról, továbbá az ingatlan megtekintésének időpontjáról is. Fontos tudni, hogy az ingatlant külsőleg bármikor, belülről viszont kizárólag a tulajdonos, bérlő vagy egyéb bentlakó engedélyével lehet megtekinteni.

Az árverési hirdetmény továbbá kifüggesztésre kerül a bíróság, az ingatlan fekvése szerinti polgármesteri hivatal és a földhivatal hirdetőtábláján is.

Beköltözhető az az ingatlan, mely sikeres és jogerős árverést követően birtokba vehető.

lakott állapotban kitűzött ingatlan nem vehetők birtokba sikeres és jogerős árverést követően sem, mivel vagy tört tulajdoni hányad kerül árverésre, vagy haszonélvezeti/özvegyi joggal terhelten kerül árverésre, vagy a végrehajtást kérő(k) az ingatlan lakott állapotban történő értékesítését kérték. Lakottan kell továbbá árverezni az ingatlant, ha abban bérleti szerződés alapján bérlő lakik, vagy abban az adós olyan egyenesági felmenője lakik, akinek lakóhelye az eljárás megindulását megelőző 6 hónapban is ebben az ingatlanban volt, és az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte.

A beköltözhető állapotban történő értékesítés nem jelenti ugyanakkor, hogy az ingatlanban ténylegesen nem lakik senki, hanem azt, hogy sikeres árverés esetén az ingatlant az árverési vevő birtokába kell bocsátani. Ha az adós, illetve az adós jogán ottlakó személyek az ingatlant önként elhagyják, a végrehajtó az ingatlant átadja az árverési vevőnek, ellenkező esetben – az árverési vevő kérelmére – az árverezett ingatlan kiürítésével gondoskodik a birtokba bocsátásról. Ha az adós kiköltözési kötelezettségének a törvényben foglalt határidőben nem tesz eleget, az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti a végrehajtónál az ingatlan birtokba adását, mely iránt a végrehajtó szükség esetén a rendőrség közreműködésével intézkedik. Amennyiben az árverési vevő a fenti határidőt elmulasztja, az ingatlan kiürítését már csak bírósági eljárás keretében kérelmezheti. (Vht. 141. §, 154/A.§)

Az ingatlan kikiáltási ára az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítvány alapján a végrehajtó által, vagy ezzel szemben előterjesztett kifogás esetén a bíróság által meghatározott becsérték összege.

Az ingatlanra az árverés első szakaszában legalább a kikiáltási ár 90%-ának, második szakaszában legalább a kikiáltási ár 70%-ának, harmadik szakaszában legalább a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.

Lakóingatlanra az árverés első szakaszában legalább a kikiáltási ár 90%-ának, második szakaszában legalább a kikiáltási ár 80%-ának, harmadik szakaszában legalább a kikiáltási ár 70%-ának, mindhárom szakaszában fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén legalább a kikiáltási ár 100%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt. (Vht. 147. §)

Az árverési vevő az lesz, aki az árverés befejezéséig a legmagasabb érvényes vételi ajánlatot (licitet) tette. A végrehajtó az árverés befejezését követő 8 napon belül felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása céljából a végrehajtó irodájában a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.

A végrehajtó a vételár megfizetésére a jegyzőkönyv aláírásakor legfeljebb 2 hónapig terjedő halasztást adhat, ha ezt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi. (Vht. 149.§, 152. §)

Az árverésen történő tulajdonszerzés eredeti szerzésnek minősül, vagyis a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik:

  1. a telki szolgalom,
  2. a közérdekű használati jog,
  3. az ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog,
  4. a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlannyilvántartásba bejegyezve.

(Vht. 132/F. §, 139. - 154. §, 27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet 14.-16. §, IV. Fejezet)

Kiemelendő, hogy az ingatlanon esetlegesen fennálló közműtartozásról (pl.: vízdíjtartozás), illetve annak mértékéről előfordulhat, hogy az önálló bírósági végrehajtónak nincs tudomása, ezért arról célszerű előzetesen a közműszolgáltatóktól tájékoztatást kérni.

A végrehajtó november 15. és április 30. között nem intézkedhet az ingatlanból történő kilakoltatás iránt. Nem vonatkozik ez az önkényes lakásfoglalókra, és azokra, akiket a végrehajtási eljárás során korábban rendbírsággal sújtottak. Ezen személyek esetében a végrehajtónak a fenti időszakban is intézkednie kell a kilakoltatás iránt. Önkényes lakásfoglalónak nemcsak az minősül, aki üresen álló ingatlanba önkényesen beköltözik, tehát nincs és nem is volt jogcíme az ottlakásra, hanem az is, aki határozott idejű bérleti szerződést kötött, annak elteltével azonban az ingatlant önként nem hagyta el. (Vht. 182/A. §)



V. Jogszabályi háttér


  • 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (Vht.)
  • 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.)
  • 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.)
  • 35/2015. (XI. 10.) IM rendelet a bírósági végrehajtói díjszabásról
  • 1/2002. (I. 17.) IM rendelet a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről
  • 3/2015. (II. 25.) IM rendelet az önálló bírósági végrehajtó intézkedése ellen benyújtott panaszügyek intézéséről, a panaszügyek felügyeletéről és a fegyelmi eljárások nyilvántartásáról
  • 16/2001. (X. 26.) IM rendelet a bírósági végrehajtás szervezetéről
  • 27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról
  • 13/2001. (X. 10.) IM rendelet az adós foglalkozásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalás alóli mentességéről