A végrehajtói hivatásrend az elmúlt időszakban ismételten olyan általánosító, megbélyegző és politikai indulatoktól sem mentes állítások célpontjává vált, amelyek alkalmasak a szakma társadalmi megítélésének súlyos torzítására. A végrehajtói szakma ezért szükségesnek tartja, hogy világosan és tárgyszerűen rögzítse álláspontját.

Szeretnénk világossá tenni, hogy a végrehajtói tevékenység nem politikai tevékenység, és nem politikai érdekek mentén szerveződik. Működését kizárólag a hatályos jogszabályok, a bírósági és hatósági határozatok, valamint az irányadó eljárási szabályok határozzák meg. A végrehajtásról szóló közbeszédnek ezért a szakmai és jogállami szempontokra kell épülnie, hiszen a végrehajtás jogszabályokon alapuló, az igazságszolgáltatás működéséhez kapcsolódó tevékenység, nem pedig politikai haszonszerzés eszköze.

A végrehajtói hivatásrend kommunikációjának eddigi visszafogottsága nem a nyilvánosságban elhangzott, általánosító és megbélyegző állítások elfogadását jelentette, hanem annak felismerését, hogy egy határozott, tárgyszerű és jogilag pontos intézményi megszólalás sem lett volna alkalmas a szakterületen a jogszabályok és a szakmai-etikai normák maradéktalan betartásával dolgozók megítélésének megvédésére a politikai és közéleti támadások által felfűtött közhangulatban.    

A kialakult helyzetben ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy a hallgatás nem szolgálja a szakma méltóságát: teret enged azoknak a hamis állításoknak, amelyek a végrehajtókat kollektíven korruptként vagy bűnszervezeti működés részeként tüntetik fel. Meggyőződésünk, hogy a szakma reputációját végső soron magának a szakmának kell megvédenie. Tovább nem várhatunk, mert a hivatásrendet érő, ismétlődő és alaptalan megbélyegzés nemcsak a végrehajtók személyes és szakmai becsületét sérti, hanem a jogerős bírósági és hatósági határozatok érvényesülésébe vetett társadalmi bizalmat is gyengíti.

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ezt a mostani megszólalást egy régóta fennálló, a hivatásrend egészét érintő reputációs és jogállami probléma teszi szükségessé: a társadalomnak a végrehajtói tevékenységgel kapcsolatos ismerethiánya. A végrehajtói hivatásrenddel szembeni általánosító támadások, a „maffiavádak”, a politikai megbélyegzés és a szakmai megbecsültséget romboló állítások jelentős részben az ennek nyomán kialakult tévképzetekből táplálkoznak. A végrehajtók évek óta olyan közegben látják el jogszabályi feladataikat, amelyben a szakmai munka megítélését gyakran politikai indulatok és leegyszerűsítő állítások határozzák meg.

Az ún. „Völner–Schadl-ügyben” feltárt korrupciós tevékenység súlyos, a közbizalmat érintő ügy. Ezt nem kívánjuk relativizálni. Az ügyben érintett személyek cselekményei az egész végrehajtói hivatásrendnek rendkívül súlyos károkat okoztak, mivel általánosságban rendítették meg a területen feladatukat a jogszabályok megtartásával végző személyekbe vetett közbizalmat.

Határozottan visszautasítjuk azt a közbeszédben megjelent, félrevezető összemosást, amely a konkrét büntetőügyet a végrehajtói szakma egészére vetíti ki. A fenti üggyel kapcsolatba hozható személyekkel szembeni vád lényege az, hogy egyes végrehajtók kinevezését köztestületi funkciójuk és politikai tisztségük felhasználásával, saját anyagi haszonszerzési érdekeiknek megfelelően befolyásolták.

A végrehajtói hivatásrend fenti büntetőeljárással és üggyel nem érintett tagjaiként mi, önálló bírósági végrehajtók, akik tevékenységünket sok éve becsületesen, szabályszerűen és magas szakmai színvonalon látjuk el, a kezdetektől elítélünk minden korrupciós tevékenységet.

A fenti korrupciós ügy nem arról szól, hogy az önálló bírósági végrehajtók eljárásaik során az adósokkal, jogosultakkal vagy ügyfelekkel szemben általánosan korrupt módon jártak volna el. A korrupciós ügy egyedi, a végrehajtói tevékenységtől független személyes felelősségi kérdéseket vet fel, amelyek nem azonosíthatók a hivatás egészével.

A végrehajtói szakma elutasít minden olyan állítást, amely a végrehajtókat kollektíven korruptként, „maffiaszerű” szervezet részeként vagy politikai érdekek kiszolgálóiként tünteti fel. A jogállami működés alapja éppen az, hogy a felelősség személyhez, bizonyított cselekményhez és jogerős döntéshez kötődik, nem pedig általánosító politikai minősítésekhez.

Különösen veszélyesnek tartjuk, hogy az elmúlt években a végrehajtói szakmával szemben megfogalmazott, sokszor leegyszerűsítő és hangulatkeltő állítások alkalmasak lehetnek arra, hogy a végrehajtási eljárások természetéről hamis képet alakítsanak ki. Az ilyen állítások azt a téves képzetet kelthetik, hogy a jogerős bírósági és hatósági határozatokban foglalt kötelezettségek teljesítése politikai vagy erkölcsi alapon vitatható, illetve elkerülhető.

Ez a megközelítés súlyosan veszélyezteti a jogbiztonságot. A végrehajtási eljárás célja nem az adósok megbüntetése, hanem az, hogy a jogerős döntésekben megállapított kötelezettségek az adósok jogainak biztosítása mellett érvényesüljenek.

A végrehajtói szakma egészének megbélyegzése vagy a végrehajtási eljárások természetének félrevezető bemutatása ellentétben áll a jogbiztonság igényével és követelményével: nem általánosító politikai minősítésekre, hanem – fennállása esetén – a személyes felelősség világos elhatárolására és a jogállami keretek tiszteletben tartására van szükség.

Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Elnöksége