A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar aggodalommal figyeli az elmúlt időszakban a sajtóban, valamint a közösségi médiában megjelent, a bírósági végrehajtás működésével kapcsolatos számos pontatlan, félrevezető, esetenként kifejezetten indulatkeltő kijelentést.

A bírósági végrehajtás olyan terület, amely emberek százezreinek életét, a hitelezők és az adósok jogait, vállalkozások működését és végső soron a gazdaság egészét érinti. Éppen ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy az erről szóló társadalmi és politikai vita valós tényeken, a hatályos jogszabályokon és a rendszer tényleges működésének ismeretén alapuljon. Az indulatkeltő kommunikáció nem old meg egyetlen végrehajtási ügyet sem, nem csökkenti egyetlen adós tartozását sem, ugyanakkor alkalmas arra, hogy tovább növelje a társadalmi feszültséget és a végrehajtási eljárásokban részt vevőkkel szembeni verbális vagy akár fizikai agresszió kockázatát.

A Kar is támogatja a felfüggesztett vagy szünetelő végrehajtók részére történő osztalékkifizetés tilalmát, de annak korlátozására egyelőre nincs jogi lehetősége. A jelenlegi közbeszédben az egyik legtöbbet tárgyalt kérdés a végrehajtói irodák által fizethető osztalék.

Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt egyértelművé kívánjuk tenni: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Elnöksége és hivatali szerve sem tartja elfogadhatónak, hogy a végrehajtói szolgálatából felfüggesztett vagy a szolgálatát ténylegesen nem ellátó végrehajtó a felfüggesztés vagy szünetelés időtartama alatt a végrehajtói iroda eredményéből osztalékban részesülhessen. Ugyanilyen fontos azonban az is, hogy a társadalom pontosan értse: a Kar ezt saját döntésével nem tilthatja meg.

A végrehajtói iroda önálló jogi személy. Az iroda eredményének felosztását és a tagokat megillető kifizetéseket a bírósági végrehajtásról szóló törvény, a Polgári Törvénykönyv, valamint a kapcsolódó társasági és cégjogi szabályok rendezik. A végrehajtó szolgálatból történő felfüggesztése önmagában nem jelenti automatikusan a végrehajtói irodában fennálló tagsági jogviszonyának megszűnését. Amíg pedig a jogszabály ezt kifejezetten nem tiltja meg, a Kar nem hozhat olyan döntést, amellyel egy törvény által biztosított társasági jog gyakorlását saját hatáskörben kizárja.

Sem a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, sem annak Elnöksége vagy hivatali szerve nem alkothat saját hatáskörben olyan szabályt, amely törvényi felhatalmazás nélkül megtiltja az ilyen osztalékkifizetést. Ehhez jogszabály-módosítás szükséges, azonban előbbi szervek nem jogalkotók. A Kar ezt a problémát már korábban felismerte, és kezdeményezte a szabályozás megváltoztatását. A jogalkotó részére 2026-ban megküldtük az erre vonatkozó javaslatunkat, ezúttal konkrét normaszöveggel együtt, amely megteremtené a felfüggesztés, illetve a szünetelés időtartama alatti osztalékkifizetés korlátozásának jogi alapját. A szükséges jogszabály-módosítás azonban mindeddig nem történt meg.

Ezért félrevezető a Kar számonkérése egy olyan kérdésben, amelyben a Kar a változtatást maga is kezdeményezi, de annak végrehajtására jogalkotói hatáskör hiányában nem jogosult.

A közbeszédben gyakran összemosódnak a végrehajtási szervezetrendszer egyes szereplőinek feladatai is. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Elnöksége a végrehajtói szakma választott érdekképviseleti szerve. A Kar hivatali szerve a jogszabályban meghatározott szakmai, igazgatási, nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat látja el. E szervek egyike sem jogalkotó. Nem változtathatják meg saját döntésük alapján a végrehajtási törvényt, nem írhatják át a Polgári Törvénykönyvet, nem állapíthatnak meg új társasági jogi tilalmakat, és nem vonhatnak el olyan jogosultságot, amelyet a hatályos törvény biztosít.

A Kar feladata ugyanakkor az is, hogy a gyakorlati működés során feltárt problémákra felhívja a jogalkotó figyelmét, és szakmai javaslatokat tegyen azok megoldására. Ezt a Kar az elmúlt években rendszeresen megtette.

A Kar több adósvédelmi intézkedést is kezdeményezett. A közvéleményben kevéssé ismert, hogy a Kar az elmúlt évek során több olyan jogszabály-módosítási javaslatot is megfogalmazott, amely közvetlenül az adósok helyzetének javítását szolgálná.

Ilyen javaslat volt többek között:

• a részletfizetés lehetőségének további bővítése;
• annak megteremtése, hogy tényleges és folyamatos teljesítés megkezdése esetén a tartozás kamatterhe ne növekedjen tovább változatlan módon;
• az ingó vagyontárgyak értékesítésénél alkalmazható rendkívül alacsony, akár az érték 1 százalékát jelentő vételár lehetőségének megszüntetése;
• valamint további, az adósok kiszolgáltatottságának csökkentését és az önkéntes teljesítés ösztönzését szolgáló módosítások.

E javaslatok jelentős része mindeddig nem eredményezett jogszabályváltozást. A Kar ezért visszautasítja azt az általánosító képet, amely szerint a végrehajtási szakma minden olyan változtatással szemben állna, amely az adósok védelmét erősíti.

Egy szervezeti átalakítás nem törli el a tartozásokat. A társadalmi vita során különösen fontos tisztázni egy alapvető körülményt. Attól, hogy a végrehajtási szervezetrendszert átalakítják, egy fennálló tartozás nem szűnik meg és térülés hiányában nem lesz kevesebb.

Nem a végrehajtó hozza létre a tartozást, és nem ő dönti el, hogy az adósnak fizetnie kell-e. A végrehajtási eljárás egy már korábban megszületett, végrehajtható határozat vagy más végrehajtható okirat alapján indul meg, amely nem csupán a végrehajtási, hanem a végrehajtás elrendelésével felmerült költségeket is tartalmazza, amely költségek felett a végrehajtónak nincs rendelkezési jogosultsága. Ha holnaptól más lenne a végrehajtási szervezet neve, más intézmény végezné a feladatot vagy megváltozna a végrehajtók jogállása, a már fennálló követelések ettől még fennmaradnának. A kérdés tehát nem az, hogy legyen-e végrehajtás, hanem az, hogy milyen rendszer képes úgy biztosítani a jogerős döntések végrehajtását, hogy közben megfelelően védi az adósok és a hitelezők jogait is.

A végrehajtási rendszer egyik napról a másikra történő felszámolása súlyos működési kockázatot jelent. Magyarországon jelenleg is nagy számú végrehajtási ügy van folyamatban. Ezekben magánszemélyek, vállalkozások, munkavállalók, bérbeadók, pénzügyi intézmények, közműszolgáltatók, állami és más szervezetek követelései egyaránt megjelennek. Egy ilyen rendszer megfelelő átmeneti szabályok, részletes hatásvizsgálat, informatikai felkészülés és szakmai átadás nélkül történő gyors felszámolása vagy teljes átszervezése azt a veszélyt hordozza, hogy a folyamatban lévő ügyek kezelése lelassul vagy időlegesen megakad. Ennek nem kizárólag a hitelezők lennének a vesztesei, hanem az adósok is.

Sérülhetnek az adósok jogai, sérülhetnek a hitelezők jogai, elhúzódhatnak a kifizetések, bizonytalanná válhatna több százezer folyamatban lévő ügy kezelése, és fennakadások keletkezhetnének az elektronikus rendszerek működésében is.

A végrehajtási eljárások kezeléséhez szükséges speciális szakmai, jogi, pénzügyi, ügyviteli és informatikai tudás jelenleg a végrehajtói irodákban és a Kar hivatali szervénél áll rendelkezésre. Ez a tudás egyik napról a másikra nem helyettesíthető. A Kar szakmai álláspontja szerint egy tisztán alkalmazotti rendszerre történő áttérés esetén különösen alaposan vizsgálni kellene annak az eredményességre gyakorolt hatását is. Amennyiben a követelések tényleges megtérülési aránya jelentősen romlana, annak hatása messze túlmutatna a végrehajtási rendszeren. A követelések behajthatósága ugyanis a gazdasági bizalom egyik eleme. Ha egy hitelező kisebb eséllyel számíthat arra, hogy egy jogerősen megítélt követelés ténylegesen megtérül, az növeli a hitelezés kockázatát. Ennek következménye hosszabb távon a hitelezési feltételek szigorodása vagy a finanszírozás drágulása is lehet. Ezért egy ilyen léptékű változtatás nem pusztán szervezeti, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is.

A közösségi médiában megszólalók előélete sem hagyható figyelmen kívül. A Kar arra is fel kívánja hívni a figyelmet, hogy a közösségi médiában, köztük egyes, kifejezetten indulatoktól terhelt Facebook-csoportokban a végrehajtási rendszer teljes felszámolása vagy államosítása mellett korábbi végrehajtók is megszólalnak. Természetesen mindenki jogosult véleményt nyilvánítani a rendszer működéséről. A nyilvánosságnak ugyanakkor joga van ahhoz is, hogy egy megszólalás megítélésekor ismerje annak releváns hátterét. Azokban az esetekben, amelyekben egy korábbi végrehajtó szolgálata jogerős fegyelmi vagy más jogerős döntés alapján súlyos, rendszeres vagy ismétlődő jogsértések miatt szűnt meg, ezt a körülményt sem lehet figyelmen kívül hagyni akkor, amikor az érintett a teljes végrehajtási rendszer működéséről fogalmaz meg állításokat. Az adósságkezelés és a bírósági végrehajtás területén éppen az ilyen jogsértések azok, amelyekkel szemben a lehető leghatározottabban fel kell lépni. A Kar ezért azt kéri, hogy a közvélemény minden ilyen megszólalást a tények, a jogerős döntések és az érintett személy tényleges szakmai előéletének ismeretében értékeljen.

Hatásvizsgálatra, szakmai egyeztetésre és felelős társadalmi párbeszédre van szükség. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nem állítja, hogy a jelenlegi végrehajtási rendszer minden eleme változatlanul fenntartandó. Ellenkezőleg: évek óta kezdeményezünk olyan változtatásokat, amelyek az adósok védelmét erősíthetik, a rendszer átláthatóságát növelhetik, és egyértelműbbé tehetik a végrehajtók jogait és kötelezettségeit, csökkentik az adósok költségeit, de mégis fennmaradnak a hitelezők érdekei is. A szükséges változtatások azonban csak akkor lehetnek eredményesek, ha azok valós problémákra adnak választ.

Egy több százezer folyamatban lévő ügyet kezelő, a bírósági döntések tényleges érvényesülését biztosító rendszer alapvető átalakítása előtt részletes jogi, gazdasági, költségvetési, informatikai és társadalmi hatásvizsgálatra, valamint érdemi szakmai és társadalmi egyeztetésre van szükség. A Kar kész továbbra is minden olyan szakmai egyeztetésben részt venni, amelynek célja egy átláthatóbb, igazságosabb, hatékonyabb és az adósok, valamint a hitelezők jogait egyaránt megfelelően védő végrehajtási rendszer kialakítása. Ehhez azonban indulatkeltés helyett tényekre, általánosítás helyett pontos tájékoztatásra és szakmailag megalapozott megoldásokra van szükség.

Tisztelettel: 
Magyar Bírósági Végrehajtói Kar

(Az egyes sajtótermékekben történő idézés, illetve a közölt tartalom átvétele kizárólag szó szerint, az eredeti szöveg változatlan tartalmának megőrzésével történhet.)